Tévhitek

Az információ az interneten korlát nélkül elérhető, node hogy szűröd a valóságtartalmát? Egymásnak szöges ellentétét is állítja sokszor nem csak ugyanazon hírportál, hanem sajnos több évtized távlatában maga az orvostudomány is. 

Összegyűjtöttük neked azokat a kérdéseket, amelyek a legnagyobb ijedtséget okozhatják neked, vagy a jószándékú rokonok-barátok ezzel fogadhatnak egy szép napon. Légy felkészült, légy tudatában, mik az életmódod alapjai. 

Hogy nehéz-e hosszú távon tartani a ketogén diétát? Vagy egyáltalán csak fogyás céljából lehet-e követni ezt az életmódot? Hogy a telített zsírsavak károsak-e? Ezer meg egy ilyen és hasonló kérdés merül fel nem csak a kezdők körében, hanem a rutinosabb ketósok között is. Összegyűjtöttünk nektek most 5 gyakori tévhitet, ami a ketogén étrend kapcsán leggyakrabban felmerülnek.

1.      Hosszú távon a keto életmód nem fenntartható

Hányszor lehet hallani, hogy ezt nem lehet hosszú távon tartani. Gyakori indok, hogy nem lehet ezt fenntartani, mert nem elég változatos, vagy hogy egyes ételek eliminációját képtelen elviselni az adott személy.
Saját példámból: „Hát, hogy bírod megenni kenyér nélkül azt a finom rántottát? Én biztos nem bírnám ki kenyér nélkül az életemet!” Ismerős a story igaz?
Miből is kell állnia a ketogén diétának: kell megfelelő mennyiségű fehérje (húsok, tojás) valamint jó nagy adag zsír (zsíros húsok, csontvelő, zsírosabb érlelt sajtok, vaj, akár magvak is) és akkor még egy kis zöldség kiegészítés opcionálisan. Hát ez nem hangzik valami változatosnak, ez az első reakció egy kezdőnek vagy kívülállónak. Akik már régóta követik ezt az életmódot, tudják, hogy milliónyi variációt lehet összehozni az étrend követése során. Mindenképp ragaszkodsz a kenyér fogyasztáshoz? Próbáld ki a mandula- és kókuszlisztes kenyeret, persze nem olyan, mint egy igazi kenyér, de az érzést megadja, hidd el. Ugyanígy húsok terén is akár legyen szó disznó, szárnyas, marha, hal alapanyagokról rengeteg keto barát módon elkészíthető étellel lehet előrukkolni. Amire viszont figyelj például pácolás, fűszerezés esetén, hogy a kész fűszerkeverékek esetén gyakran tartalmaz a termék cukrot. Valamint kerüld az előre pácolt húsokat, ezek növényi olajokban vannak pácolva, amiket nem szerencsés fogyasztani.

2.      A telített zsírok szívbetegséget okoznak

Talán ez a legelterjedtebb mítosz az összes közül. Menj be egy orvosi rendelőbe és már a váróban a posztereken legalább az egyik erről szól. Mi az alapfeltevés itt? Az állati eredetű, magas telített zsírtartalmú ételek szívbetegséget okoznak. Az a fránya telített zsír eltömíti az artériákat és már meg is van a probléma. Az igazság ennél jóval árnyaltabb és messzemenőbb. Fontos szerepet játszik eme témában a táplálkozás azonban még ugyanúgy fontos a gyulladás, az életmód vagy akár a genetika, illetve más anyagcserebetegségek is nagyban hozzájárulnak ehhez. [1]
Azonban az újabb kutatások arra utalnak, hogy nincs összefüggés a telített zsír és a szívbetegség között. Sokkal inkább a gyulladás a szervezetben. [2] [3]

3.      Szükséged van szénhidrát bevitelre, hogy energiád legyen

Igen, szükséges üzemanyag, hogy a testedben minden zavartalanul menjen. De nem feltétlenül kell ezt szénhidrátból megoldani. A bevitt szénhidrátból az emésztés során glükóz lesz, ami a szervezet számára egy könnyen hozzáférhető energiaforrás a fehérjével és zsírral szemben. Azonban ilyenkor az inzulin hullámvasút beindul (ez nagyban függ, hogy ki mennyire érzékeny a szénhidrátra, milyen állapotban van a hasnyálmirigy). És itt kijelenteném, hogy az inzulin nem egy rossz dolog. Sőt, nagyon is szükséges a megfelelő hormonális működéshez. Hanem itt a hintáztatás lehet probléma, főleg, ahol már rejtett cukorbetegség van kialakulóban.
Ha korlátozzuk a szénhidrát bevitelt (tartósan napi 20 gramm szénhidrát alatt), akkor a test kezd átállni ketózisba. Ekkor az üzemanyag nem a glükóz lesz, hanem a zsír. Ezáltal pedig az inzulin sem fog hintázni a nap folyamán. Azoknál a sejteknél, ahol pedig fellép a glükóz igény, ott a szervezet a maga számára glükoneogenezis során (zsírok glicerinjéből, a fehérjék egyes aminosavaiból, illetve az izmok által termelt tejsavből és piroszőlősavból) állítja elő.
A ketontestek egy sokkal kiegyensúlyozottabb energiaforrást nyújtanak neked a nap folyamán, nem tör rád hirtelen fáradság, levertség. Az éhségérzeted is teljesen megváltozik, nem kívánod az ételeket 2-3 óránként.

4.      A ketogén diéta csak súlyvesztés céljából alkalmazható

Még mennyire, hogy nem! A ketogén életmód előnyei messze túlmutatnak ezen. Nézzünk csak néhány példát miben is tud még segíteni:

                                                    I.     hormon reguláció

                                                   II.     vércukorszint szabályozás

                                                  III.     emésztés javítása

                                                  IV.     kognitív funkciók javítása

                                                   V.     autoimmun betegség esetén

                                                  VI.     epilepszia

Bővebben az első blog bejegyzésünkben még olvashattok erről.

5.      A ketózis veszélyes

Sokan összekeverik a ketózist a ketoacidózissal. Még ha a két szó hasonlít is egymásra, a két folyamat egymástól eltérő. Ketózis során a tested ketontesteket termel, amely az üzemanyagot szolgáltatja. Ilyenkor a vérben a ketonszint természetes úton megnövekedik. [4]
Ezzel szemben a ketoacidózis az 1-es típusú cukorbetegség szövődménye. Ha az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő illető nem szedi rendszeresen a gyógyszerét, akkor az inzulin szintje sokáig túl alacsony szinten lehet. Mivel az inzulin egyben a glükóz transzportjáért felel, ezért ebből adódik, hogy az alacsony inzulin magas glükózszintet eredményez.
Ekkor a máj azt az utasítást kapja, hogy termeljen még több glükózt, valamint ezzel egyidejűleg elkezd ketontestet is termelni, hogy legyen üzemanyag a testben. Ugye ketózisban is van ketontest termelés, azonban ott szabályozva van, egyenletes ütemben zajlik ennek a testbe bocsátása. Ketoacidózisban azonban a test túl gyorsan termel ketontesteket, amely a vérben ezáltal egy „savas” környezetet teremt. Ezt hívjuk ketoacidózisnak. [5]

[1] – https://www.cdc.gov/heartdisease/risk_factors.htm

[2] – https://bjsm.bmj.com/content/51/15/1111

[3] – https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30084105/

[4] https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10634967/

[5] https://medlineplus.gov/ency/article/000320.htm

Leave a Comment

Your email address will not be published.

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Shopping Cart